* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 11.38 MB | |
| 2020-12-03 13:52:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  424 | 889 | Rövid leírás | Teljes leírás (461.37 KB) | Kanizsa 2003. 039-042. szám november Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: HPÍll7^fl Déi zaa ^ni I |l II IILlftJI I Hetilap & XV. évfolyam 39. szám • 2003. november 6. • Megjelenik 21.000 példányban • http://kanizsaujsag.kanizsa.hu ''56 EMLÉKEZETE 1956- október 23. - 1956. november 4. Tizenkét nap, amely alapjában hatotta át 47 évvel ezelőtt a magyar társadalmat. A budapesti forradalmi események hirei hamar elértek Nagykanizsára is, népmozgalmat kiváltva. Az első szervezett felvonulás október 25-én az akkori Kőolajipari Gépgyár elöl indult, élen az olajos dolgozókkal. A Szabadság téren gyülekező emberek az Ady utcán a Városháza, majd a tiszti klub előtt haladtak el. A vasúti átjáró melletti sorompót felnyitva a határőr laktanyához vonultak. A békés menet ezt követően visszatért a Szabadság térre, ahol feloszlott. Az ifjak folytatták az estében a városban a járőrözést, útjuk során leverték a kalászos címert» és a vörös csillagot. Sötétedés után újra többen csatlakoztak a felvonulókhoz. Még ezen az estén ledöntötték a szovjet hősi emlékművet. Október 26-án, pénteken a diákok Rimay Béla és Solti Jenő tanár urak kíséretében a DKG épülete előtt gyülekeztek. Az ottani dolgozókkal együtt a laktanyához vonultak, kérve a katonaság támogatását a budapesti fiatalok megsegítésében. Még aznap délután megpróbáltak fegyvert is szerezni, de a helyőrség ezt megakadályozta. A Magyar Dolgozók Pártja székháza elé vonulók ugyancsak fegyvert követeltek. A tragédia ekkor történt: a karhatalom a tömeg közé lőtt. Skerlágh Józsefné halálos sérü- kéül dr. Lékay Gyula ügyvédet választva. A bizottság 12 pontban fogalmazta meg határozatát. A közigazgatás vezetésével dr. lést szenvedett, sokan megsebesültek. Üveges Lajos, a helyőrség parancsnoka harckocsik bevetésével állította helyre a rendet, kijárási és gyülekezési tilalmat elrendelve. A Munkás Tanácsok október 27-én alakultak meg. Másnap a Nagykanizsai Nemzeti Bizottság állt fel, elnö- Paizs Ferencet bízták meg. A város rendjének védelme érdekében megszervezték a Nemzetőrséget Szalay József rendőrszázados javaslatára. Október 30-án megalakultak a nemzeti bizottság szakbizottságai. Október 31-én a Nemzetőrség vezetésével Or- bán Nándor egykori katonatisztet, olimpikont bízták meg, aki azonnal megkezdte a katonaviselt, tapasztalt emberek körében a nemzetőrség megszervezését. A forradalmi napokban elöljáró diákokat is a soraikba hívták, megkezdve kiképzésüket. A Katonai Tanács élére Honti György került. A leváltott Üveges Lajos helyőrség parancsnok helyére Teleki Istvánt választották meg. A bizottság november elsejét, Mindenszentek Napját ünnepnappá nyilvánította. November 4-én vasárnap a fővárost elfoglalták a szovjet csapatok. Megyénkben Zalaegerszegre hajnali 4-kor vonultak be a tankok. A nemzeti bizottság hangos híradón figyelmeztette a lakosságot arra, hogy a várható megszálláskor higgadtan viselkedjenek. Akinek fegyvere van, ne használja, mert egyetlen puskalövés is véres megtorlással járhat, így Nagykanizsa másnap, hétfőn ellenállás nélkül adta meg ma-gát. 1957 júliusa és 1958 júniusa között négy nagy perben 27 vádlottra összesen 91 éve börtönbüntetést szabtak ki. Nagykanizsa polgárai az 1989. október 23-án a Károlyi kertben felavatott kopjafánál, Németh Ferenc alkotásánál róhatják le emelt fővel az 1956-os forradalom és áldozatainak emléke előtt kegyeletüket. (Forrás: Kanizsai Enciklopédia) a kistersegekert Litter Nándor polgármester beszélgetést folytatott dr. Sándor Lászlóval, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanácsának elnökével és Gombás Józseffel, a Zala Megyei Munkaügyi Központ stratégiai és fejlesztési osztályvezető h... |
