Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
14.04 MB
2020-12-08 15:28:41
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
342
664
Rövid leírás | Teljes leírás (425.73 KB)

Kanizsa 2007. 014-017. szám április

Cím: Kanizsa
Alcím: Dél-Zalai Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

Az újság szövege:

XIX. évfolyam 14. szám
DÉL-ZALAI HETILAP 2007. április 5. Kanizsa Kellemes
húsvéti ünnepeket
kívánunk
minden kedves
olvasónknak!
őseik hagyományát ápolva, átörökítve
a nagykanizsai Horvát
Kisebbségi Önkormányzat ötödik
alkalommal szervezett pirostojásfestést.
A HKÖ Rozgonyi utcai
irodájában már a hét elején lázas
munka folyt. A Mura menti horvát
keresztény családok számára fontos
esemény volt a húsvétra készülődés.
Nagypénteken este,
amikor hazaért a templomból a
család, asztalhoz ültek, megették
a mákos gubát, beszélgettek,
imádkoztak, énekeltek, közben
viasszal és irókával szőlő- és
tölgyleveleket, barkamotívumokat
rajzoltak a tojásra. Nagyszombaton
reggel vöröshagyma héjából
vagy céklaléből elkészítették a tojásfestéket
és megfőzték benne a
díszes tojásokat. Míg a pirostojásfestéssel
foglalatoskodtak, közben
megsütötték a kalácsot is. A kerek
fonott kalács, a vrtány a kanászoké
és a csordásoké lett, ez volt az
éves fizetségük. A család részére
pedig pletenicát, hagyományos
formájú fonott kalácsot készítettek.
Ezt vitték a sonkával, tormával
és borral szentelni vasárnap
reggel a templomba. A gyerekek
alig várták, hogy a nagymama hazaérjen
a csomaggal, és végre jól
lakjanak a 40 napos böjt után.
Legszebb volt a hétfő, amikor a
fiúk és a lányok elmentek pirostojást
dobálni a rétre, elkezdték a
mondókát: atko, matko piszanica
szlatko, és egy életre barátságot
kötöttek egymással.
Tojásfestés horvát módra
Fotó: Bakonyi Erzsébet
Parázs hangulatú kistérségi tanácsülésre
került sor március huszonhatodikán,
a települések vezetői
ugyanis arról vitáztak, hogy
útjukra engedjék-e a Nagykanizsai
Kistérség Többcélú Társulásából
kiválni szándékozó településeket,
vagy sem. Aztán kiderült,
nincs döntési kompetenciája a tanácsnak,
csak a véleményükre kíváncsiak.
Mint az emlékezetes, Felsőrajk,
Alsórajk és Pötréte már korábban
jelezte csatlakozási szándékát
a zalaegerszegi társulásból
kiváló új pacsai kistérséghez, míg
tizenöt másik település, Zalakaros,
Garabonc, Nagyrada, Balatonmagyaród,
Galambok, Zalaszentjakab,
Zalaújlak, Kisrécse,
Zalasárszeg, Zalamerenye, Zalaszabar,
Orosztony, Sand, Pat és
Miháld önálló kistérség megalakítását
kezdeményezik Zalakaros
székhellyel.
Nem kíván azonban csatlakozni
ehhez Csapi, Nagybakónak és
Zalakomár. A legnagyobb fejtörést
Zalakomár okozta a társulás
elnökségének, ugyanis amennyiben
Zalaszentjakab, Miháld, Pat
és Sand települések az új kistérséghez
csatlakoznak, földrajzi
szempontból elzárják a kanizsai
kistérségtől Zalakomárt, ebben az
esetben pedig előfordulhat, hogy
a településnek olyan társuláshoz
kell csatlakoznia a zalakarosihoz,
amihez egyébként nem akar.
Ezért az elnökség azt a határozati
javaslatot terjesztette a tanácsülés
elé, hogy nem támogatják a négy
település csatlakozását az új kistérséghez.
Az ülésen jelen lévő
Fehér Lajos, a Zala Megyei Területfejlesztési
Tanács munkatársa
azonban felvilágosította a jelen
lévő polgármestereket, hogy az új
társulások, így Zalakomár ügyében
is a Parlament mondja ki a
végső szót, a polgármesterektől
csupán véleményezést kértek.
Hosszas vita után végül valamennyi
települ...