Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
12.7 MB
2020-12-11 09:27:05
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
291
685
Rövid leírás | Teljes leírás (570.04 KB)

Kanizsa 2009. 013-017. szám április

Cím: Kanizsa
Alcím: Lokálpatrióta Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

Az újság szövege:

XXI. évfolyam 13. szám
LOKÁLPATRIÓTA HETILAP 2009. április 2. Kanizsa
Cseresnyés Péter országgyűlési
képviselő megállapítását –
„Mindszenty atya nem csak a katolikusoké,
nem csak a hívő embereké,
hanem minden hazáját
szerető, azért tenni akaró magyaré.”
– igazolta a „Nincs helye a
csüggedésnek” középiskolás vetélkedő
eredménye: a Piarista Iskola
élen végzett diákjait szorosan
követte a Keri, majd a Cserháti
csapata. őket pedig a BLG és
a mezősök. Brenner József általános
helynök – az akadályoztatott
Veres András szombathelyi püspök
helyett – adta át a diákoknak
a díjakat a Nagykanizsai Polgári
Egyesület március 24-i programján.
A kommunizmus áldozatainak
emléknapja tavaly a litván ellenállásról
szólt. A rendezvénysorozat
idén Mindszenty bíborost állította
fókuszba. ő két diktatúrával
is szembeszállva méltán
mondhatta: „Állok Istenért, Egyházért,
Hazáért, mert ezt a kötelességet
rója rám a nagyvilágon
legárvább népem történelmi
szolgálata. Nemzetem szenvedése
mellett a magam sorsa nem
fontos.”
„A hazugság végül is olyan,
mint a bumeráng. Visszavág arra,
aki eleresztette.” – idézte alpolgármesterünk
köszöntőjében a bíboros
több időtálló gondolata között.
Esztergom érseke 1948-ban világosan
látta, mi vár rá, mégsem hátrált.
Gondolt az első századok keresztényüldözéseire.
Abban az időben
fogalmazta meg a római jogot
is jól ismerő Tertullianus: „Bizonyos
vádlók vádja nekünk dicsőségünk.”
És hol van azóta a Római
Birodalom! Mindszenty is pont
így tekintett korának birodalmára,
kellő távolságból.
Az ötvenes, hetvenes évtizedek
nemzedékeinek a gerinces főpap
példája adott tartást. Ezt hitelesíti
az előadást is tartó vendég testvérbátyjának,
az 1957-ben meggyilkolt
Brenner János rábakethelyi
káplánnak hűsége is. A
Könyvtár felé tartva a kopjafánál,
az ’56-os emlékkertben érte is –
aki egyszerre lett a kommunizmus
áldozata és a papi hivatás vértanúja
– imádkozott a helynök, az
alpolgármester és a Felsőtemplomból
érkezett Mindszenty tisztelők
sokasága. Még előtte pedig
a bíboros felsőtemplomi szobránál
a boldoggá avatásért könyörögtek.
A nap végén egy magánbeszélgetésben
szóba került a
vádlott társ, Ispánki Béla kitűnő
könyve: Az évszázad pere. A prímás
szertartója felidézi, amikor
1951-ben a börtönben értesült a
deportálásokról: „Kezem ökölbe
szorul. Könnyeim már nincsenek,
a sok szenvedés elapasztotta őket.
Csak érzem, hogy egyszer ezekkel
a moszkvai ügynökökkel valami
rettenetes fog történni. Ha öklünk
ismét szabadon üthet. Katolikus
pap vagyok. Mindig a megbocsátást
hirdettem és gyakoroltam.
Csak most érzem, hogy milyen
nehéz…kereszténynek lenni.”
Ahogy Mindszentyt erősítette az
ókeresztények hite, Mindszenty
pedig kortársait, lám, ez a lánc
nem szakad meg. Köszönet a
Brenner testvéreknek! „Bennünket
ide állítottak. Állunk.” (Sík Sándor)
K.H.
Minden magyaré
Fotó: Bakonyi Erzsébet
2 Kanizsa – A mi ügyeink 2009. április 2.
Főszerkesztő: Dóró János. Munkatársak: Bakonyi Erzsébet, Gelencsér Gábor, Polgár László, Steyer Edina. Tördelés, tipográfia:
Hársfalvi Tímea. Gazdasági ügyintéző: Tóth Tihamérné. Hirdetésszervező: Andorkó Mária, tel.: 30/916-1600. Szerkesztőség és kiadó:
Nagy...