* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
12.7 MB | |
2020-12-11 09:27:05 | |
![]() | |||||||
Nyilvános ![]() 291 | 685 | Rövid leírás | Teljes leírás (570.04 KB) | Kanizsa 2009. 013-017. szám április Cím: Kanizsa Alcím: Lokálpatrióta Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 Az újság szövege: XXI. évfolyam 13. szám LOKÁLPATRIÓTA HETILAP 2009. április 2. Kanizsa Cseresnyés Péter országgyűlési képviselő megállapítását – „Mindszenty atya nem csak a katolikusoké, nem csak a hívő embereké, hanem minden hazáját szerető, azért tenni akaró magyaré.” – igazolta a „Nincs helye a csüggedésnek” középiskolás vetélkedő eredménye: a Piarista Iskola élen végzett diákjait szorosan követte a Keri, majd a Cserháti csapata. őket pedig a BLG és a mezősök. Brenner József általános helynök – az akadályoztatott Veres András szombathelyi püspök helyett – adta át a diákoknak a díjakat a Nagykanizsai Polgári Egyesület március 24-i programján. A kommunizmus áldozatainak emléknapja tavaly a litván ellenállásról szólt. A rendezvénysorozat idén Mindszenty bíborost állította fókuszba. ő két diktatúrával is szembeszállva méltán mondhatta: „Állok Istenért, Egyházért, Hazáért, mert ezt a kötelességet rója rám a nagyvilágon legárvább népem történelmi szolgálata. Nemzetem szenvedése mellett a magam sorsa nem fontos.” „A hazugság végül is olyan, mint a bumeráng. Visszavág arra, aki eleresztette.” – idézte alpolgármesterünk köszöntőjében a bíboros több időtálló gondolata között. Esztergom érseke 1948-ban világosan látta, mi vár rá, mégsem hátrált. Gondolt az első századok keresztényüldözéseire. Abban az időben fogalmazta meg a római jogot is jól ismerő Tertullianus: „Bizonyos vádlók vádja nekünk dicsőségünk.” És hol van azóta a Római Birodalom! Mindszenty is pont így tekintett korának birodalmára, kellő távolságból. Az ötvenes, hetvenes évtizedek nemzedékeinek a gerinces főpap példája adott tartást. Ezt hitelesíti az előadást is tartó vendég testvérbátyjának, az 1957-ben meggyilkolt Brenner János rábakethelyi káplánnak hűsége is. A Könyvtár felé tartva a kopjafánál, az ’56-os emlékkertben érte is – aki egyszerre lett a kommunizmus áldozata és a papi hivatás vértanúja – imádkozott a helynök, az alpolgármester és a Felsőtemplomból érkezett Mindszenty tisztelők sokasága. Még előtte pedig a bíboros felsőtemplomi szobránál a boldoggá avatásért könyörögtek. A nap végén egy magánbeszélgetésben szóba került a vádlott társ, Ispánki Béla kitűnő könyve: Az évszázad pere. A prímás szertartója felidézi, amikor 1951-ben a börtönben értesült a deportálásokról: „Kezem ökölbe szorul. Könnyeim már nincsenek, a sok szenvedés elapasztotta őket. Csak érzem, hogy egyszer ezekkel a moszkvai ügynökökkel valami rettenetes fog történni. Ha öklünk ismét szabadon üthet. Katolikus pap vagyok. Mindig a megbocsátást hirdettem és gyakoroltam. Csak most érzem, hogy milyen nehéz…kereszténynek lenni.” Ahogy Mindszentyt erősítette az ókeresztények hite, Mindszenty pedig kortársait, lám, ez a lánc nem szakad meg. Köszönet a Brenner testvéreknek! „Bennünket ide állítottak. Állunk.” (Sík Sándor) K.H. Minden magyaré Fotó: Bakonyi Erzsébet 2 Kanizsa – A mi ügyeink 2009. április 2. Főszerkesztő: Dóró János. Munkatársak: Bakonyi Erzsébet, Gelencsér Gábor, Polgár László, Steyer Edina. Tördelés, tipográfia: Hársfalvi Tímea. Gazdasági ügyintéző: Tóth Tihamérné. Hirdetésszervező: Andorkó Mária, tel.: 30/916-1600. Szerkesztőség és kiadó: Nagy... |