* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.3 MB | |
| 2020-12-11 09:29:39 | |
 | |||||||
Nyilvános  249 | 642 | Rövid leírás | Teljes leírás (125.32 KB) | Kanizsa 2009. 027. szám augusztus Cím: Kanizsa Alcím: Lokálpatrióta Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 Az újság szövege: XXI. évfolyam 27. szám 2009. augusztus LOKÁLPATRIÓTA HETILAP 27. Kanizsa (93) A Kanizsa Fúvós Egyesület Zenekara térzenéjével, majd ünnepélyes zászlófelvonással vette kezdetét Szent István napjának megünneplése a Deák téren. A zászlófelvonáson közreműködtek a Kanizsa Lovasklub Hagyományőrző Huszárjai. Az ünnepi műsor a Széchenyi téren, a HSMK főbejárata előtt folytatódott, ahol elsőként Kovácsné Mikola Mária igazgatóhelyettes köszöntötte a kanizsaiakat, majd Marton István polgármester mondott ünnepi beszédet, melyben államalapító első királyunkról kiemelte: a nép emlékezete csak azt őrzi meg, építi be hagyomány- és tudatvilágába, akit tisztel és szeret, s erre Szent István volt a legméltóbb. Delyné Csere Andrea versmondó és a Zalagyöngye táncegyüttes műsorát követően az új kenyeret Fliszár Károly esperes-plébános szentelte meg és Marton István polgármester szelte fel. Az új lisztből sütött kenyeret az ünnepség résztvevői is megkóstolták. Délután az Erzsébet téren a Zabszalma együttes zenés gyermekműsora, a Dél-Zala Táncegyüttes, a Pántlika Tánccsoport, a Bojtár Népzenei Együttes, a The Innocents zenekar, Kovácsovics Fruzsina és Csézy szórakoztatta a közönséget. Szent István napja és az új kenyér ünnepét az Alsóvárosi templomban ünnepi szentmise, az Erzsébet téren pedig a hagyományos tűzijáték zárta. (István királyt idéző írásaink a lap 2-3. oldalán olvashatóak.) (Képünkön Szent István kanizsai ábrázolása látható az Alsóvárosi Templom mennyezeti freskóján.) Szent István ünnepén Egy kattintás, és naponta friss híreket, tudósításokat, riportokat olvashat. Képeslapküldő, fórum, ingyenes apróhirdetés, fotógaléria. Kattinson rá! www.kanizsaujsag.hu A magyar állam idén ünnepli alapításának 1009. évfordulóját. Ez nagyon szép „teljesítménynek” számít ma Európában, de akár az egész világon; nem sok országot találunk, amelyik hasonló eredménnyel büszkélkedhet. Mégis úgy látszik, hogy veszély fenyegeti országunkat. Kívülről, vagy belülről? Bizonyára mindkét irányból, de úgy tűnik, hogy több bajt okozunk saját magunknak, mint amennyit mások nekünk. Mi segíthetne a változásban? Az alábbiakban olyan szempontokat igyekeztem összegyűjteni, amelyek politikai pártállástól függetlenül mindenki számára fontosak lehetnek. Építeni és megőrizni – ahelyett, hogy rombolnánk, és veszni hagynánk értékeinket. Mintha tíz-húsz év alatt nagyon sok minden szétesett volna, olyan dolgok, amelyeket elődeink évszázados munkával teremtettek meg. Hova lett a magyar mezőgazdaság, hova lett a magyar oktatás, az egészségügy, a közbiztonság…? Vagy talán inkább magunkon kellene kezdeni a sort: bizonyára mindenki sok olyan értéket találhat a saját életében, ami nemrég semmisült meg. Hova lettek a régi jó beszélgetések a barátokkal, hova lettek a kirándulások, a sport…? Vigyázzunk életünk értékeire – ami még megmaradt! Sőt, próbáljunk újakat teremteni – ahelyett, hogy mások ellen küzdenénk! Milyen jó lenne, ha valamiért és nem valami ellen tudnánk élni! Mert ránk, magyarokra gyakran sajnos az utóbbi jellemző. Jó lenne végre kilépni ebből. Átlátható viszonyokat teremte... |
