Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
1.75 MB
2020-12-14 14:22:31
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
252
608
Rövid leírás | Teljes leírás (105.17 KB)

Kanizsa 2011. 027. szám augusztus

Cím: Kanizsa
Alcím: Lokálpatrióta Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

Az újság szövege:

XXIII. évfolyam 27. szám
LOKÁLPATRIÓTA HETILAP 2011. augusztus 25. Kanizsa
A barokk
Szentháromság-szobrot
1758-ban grazi
mesterek faragták.
Középen magasba
emelkedik a Szentháromság
csoportja, a tartóoszlop
alján egy kecses
Mária-szobor látható,
melyet Szent Antal,
Keresztelő Szent János
és magyar szentek:
Szent László király,
Szent István király
(képünkön),
Szent Imre herceg
szobrai vesznek körül.
A Deák téri zászlófelvonást
követően a Hevesi Sándor Művelődési
Központ lépcsői előtt
jöttek össze az ünneplő kanizsaiak.
Wass Albert versét Jerausek
István önkormányzati képviselő
szavalta: „Ha kell gyalog is, éhesen,
vacogva, tépett lélekkel és
halálra váltan: csak otthon legyünk
egyszer a hazánkban!” –
hangzott a megrázó sóhaj. Ezt
követően az idei Város Napján
díszpolgárrá avatott piarista
öregdiák, a városáról, annak
kórházáról és egykori iskolájáról
idegenben sem megfeledkező
orvos: prof. dr. Perjés Ottó lépett
a mikrofonhoz.
– Ha most végignézek az ünneplő
sokaságon, a zsoltáros szavai
jutnak eszembe: Boldog az a nép,
amely tud ünnepelni, s arcodnak
fényében tud járni-kelni. A mai
napra alkalmazva: Boldog az a
város, mely tud ünnepelni, s régvolt
nagyjaira mindig emlékezni. -
kezdte ünnepi köszöntőjét városunk
díszpolgára, kitérve arra is,
milyen cél vezeti mondandójában.
– S egyben lelket is szeretnék önteni
ebbe a magyarságba, melynek –
az előbbi versre utalva – mindig a
szomorúság és a hontalanság jár a
fejében.
Valamennyien sok mindent tanultunk
első királyunkról. Ám
Szent Istvánról szólva mégsem
óhajtom azt csinálni, mint az egyszeri
plébános, aki fölment a szószékre:
Kedves híveim, ma Szent
Istvánt ünnepeljük, de mivel egy
éven belül nem sok minden történt
Szent Istvánnal, gondoljatok arra,
amit egy évvel ezelőtt mondtam.
És azzal lement a szószékről.
Talán a sors különös kegye,
hogy ma én kaptam feladatul Szent
István korának bemutatását. –
folytatta az orvosprofesszor. – Ha
meg akarjuk érteni, vissza kell
nyúlnunk abba a korba, melyben
élt. Európa ugyanúgy forrongott,
mint manapság. A Kárpát-medencére
abban az időben is sokan vetettek
szemet, hiszen egy nagyon
termékeny föld volt. És ha valaki
azt mondja, hogy nyugaton jobb
az élet, akkor jó, ha tudjuk, Magyarország
földjének ma is nyolcvan
százaléka termékeny, szemben
a nyugat államok negyven százalékos
átlagával. Ha tehát mi azt
mondjuk, sírva vígad a magyar,
(folytatás a 2. oldalon)
Az újabb
ezer év felé
(folytatás a címlapról)
akkor azt a "sírvát" próbáljuk
elhagyni. Hanem inkább örüljünk
annak, hogy ilyen gazdag országot
örököltünk ettől a gazdag lelkű,
messze előre tekintő embertől.
Az a közel negyven év – 1000-től
1038-ig uralkodott – valósággal a
béke korszaka volt. Ahogyan
Augustus császár uralkodására emlékeztek
a rómaiak, s azt Pax
Romana-nak nevezték. Erről
eszembe jut a rendszerváltás időszaka.
Ha ez a nép a nehézségek között
össze tudott fogni, miért ne tudna
a békében is? Megemlítendő,
hogy éppen Szent László, a megvakított
Vazul unokája emelte oltárra
Szent Istvánt! Németországban,
Bamberg városában őrzik a dómban
a b...