* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 1.75 MB | |
| 2020-12-14 14:22:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  252 | 608 | Rövid leírás | Teljes leírás (105.17 KB) | Kanizsa 2011. 027. szám augusztus Cím: Kanizsa Alcím: Lokálpatrióta Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 Az újság szövege: XXIII. évfolyam 27. szám LOKÁLPATRIÓTA HETILAP 2011. augusztus 25. Kanizsa A barokk Szentháromság-szobrot 1758-ban grazi mesterek faragták. Középen magasba emelkedik a Szentháromság csoportja, a tartóoszlop alján egy kecses Mária-szobor látható, melyet Szent Antal, Keresztelő Szent János és magyar szentek: Szent László király, Szent István király (képünkön), Szent Imre herceg szobrai vesznek körül. A Deák téri zászlófelvonást követően a Hevesi Sándor Művelődési Központ lépcsői előtt jöttek össze az ünneplő kanizsaiak. Wass Albert versét Jerausek István önkormányzati képviselő szavalta: „Ha kell gyalog is, éhesen, vacogva, tépett lélekkel és halálra váltan: csak otthon legyünk egyszer a hazánkban!” – hangzott a megrázó sóhaj. Ezt követően az idei Város Napján díszpolgárrá avatott piarista öregdiák, a városáról, annak kórházáról és egykori iskolájáról idegenben sem megfeledkező orvos: prof. dr. Perjés Ottó lépett a mikrofonhoz. – Ha most végignézek az ünneplő sokaságon, a zsoltáros szavai jutnak eszembe: Boldog az a nép, amely tud ünnepelni, s arcodnak fényében tud járni-kelni. A mai napra alkalmazva: Boldog az a város, mely tud ünnepelni, s régvolt nagyjaira mindig emlékezni. - kezdte ünnepi köszöntőjét városunk díszpolgára, kitérve arra is, milyen cél vezeti mondandójában. – S egyben lelket is szeretnék önteni ebbe a magyarságba, melynek – az előbbi versre utalva – mindig a szomorúság és a hontalanság jár a fejében. Valamennyien sok mindent tanultunk első királyunkról. Ám Szent Istvánról szólva mégsem óhajtom azt csinálni, mint az egyszeri plébános, aki fölment a szószékre: Kedves híveim, ma Szent Istvánt ünnepeljük, de mivel egy éven belül nem sok minden történt Szent Istvánnal, gondoljatok arra, amit egy évvel ezelőtt mondtam. És azzal lement a szószékről. Talán a sors különös kegye, hogy ma én kaptam feladatul Szent István korának bemutatását. – folytatta az orvosprofesszor. – Ha meg akarjuk érteni, vissza kell nyúlnunk abba a korba, melyben élt. Európa ugyanúgy forrongott, mint manapság. A Kárpát-medencére abban az időben is sokan vetettek szemet, hiszen egy nagyon termékeny föld volt. És ha valaki azt mondja, hogy nyugaton jobb az élet, akkor jó, ha tudjuk, Magyarország földjének ma is nyolcvan százaléka termékeny, szemben a nyugat államok negyven százalékos átlagával. Ha tehát mi azt mondjuk, sírva vígad a magyar, (folytatás a 2. oldalon) Az újabb ezer év felé (folytatás a címlapról) akkor azt a "sírvát" próbáljuk elhagyni. Hanem inkább örüljünk annak, hogy ilyen gazdag országot örököltünk ettől a gazdag lelkű, messze előre tekintő embertől. Az a közel negyven év – 1000-től 1038-ig uralkodott – valósággal a béke korszaka volt. Ahogyan Augustus császár uralkodására emlékeztek a rómaiak, s azt Pax Romana-nak nevezték. Erről eszembe jut a rendszerváltás időszaka. Ha ez a nép a nehézségek között össze tudott fogni, miért ne tudna a békében is? Megemlítendő, hogy éppen Szent László, a megvakított Vazul unokája emelte oltárra Szent Istvánt! Németországban, Bamberg városában őrzik a dómban a b... |
