* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 10.05 MB | |
| 2020-12-17 09:16:32 | |
 | |||||||
Nyilvános  289 | 639 | Rövid leírás | Teljes leírás (395.66 KB) | Kanizsa 2013. 022-025. szám június Cím: Kanizsa Alcím: Lokálpatrióta Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 Az újság szövege: XXV. évfolyam 22. szám LOKÁLPATRIÓTA HETILAP 2013. június 6. Kanizsa Trianonra emlékeztek A trianoni diktátum 93. évfordulóján a hagyományokhoz híven, a Nagy-Magyarország Emlékműhöz hívta a város lakóit az emlékmű szoborbizottsága és a Magyar Műveltség Kincsestára Szabadegyetem. Tárogató hangja mellett a vitézi rendek, íjászok, barantások, székelyek, és lovagok bevonulását követően vette kezdetét a megemlékező ünnepség. Himnuszunkat Csizmadia Ferenc nyugalmazott kántortanító vezényletével a Jézus Szíve templom Szent Imre kórusa a résztvevőkkel közösen énekelte el. Takács János, városunk díszpolgára, a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete tiszteletbeli elnökének köszöntő levelét Kiss László olvasta fel. „Köszönöm, hogy szívükben őrzik a magyar nemzet egyik sorsdöntő tragédiájának dátumát, 1920. június 4-ét. Nagykanizsa, Trianon előtt virágzó kereskedő város volt, a határok átrajzolása után azonban megváltoztak a körülmények. Az 1920-as évek végén Schless Istvánnak köszönhetően megszületik az emlékmű gondolata, majd találmányi díjából jelentősebb összeget ajánl fel. A pályázatok elbírálása után Hübner Tibor terve alapján 1934-ben elkészült a szobor, amely egyedülálló a Kárpát-medencében. 1945 után folyamatosan szétrombolják, majd elássák, és 1964-ben pedig a Tanácsköztársaságot méltató szobrot helyezik az eredeti talapzatra. 1999. január 21-én a Magyarok Világszövetsége Nagykanizsai Szervezetének ülésén Rózsás János író vetette fel, hogy a Nagy- Magyarország Emlékművet, melyet 1952-ben ledöntöttek és elástak, az eredeti helyén és formájában kellene visszaállítani a millenniumi évforduló alkalmából. Az ötletet alkotó munka követte.” Alevél a további feladatról szól, mely a fizikai építkezés után a szellemi építkezést jelöli ki. „Az obeliszken található jelzésrendszer egyetemes és örök, így a világörökség része. Legyünk büszkék önmagunkra, a városunkra, az országunkra és a világban élő tehetséges magyarokra, mert ez a szobor méltán idézi nemzetünk tehetségét és kulturális örökségünk nagyságát.” Takács János gondolatait követően, Kós Károly Kiáltó Szó című írásából Horváth István Radnótidíjas versmondó idézett fel részletet. „Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol elosztottak valamit, valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre.” Emlékbeszédében Rajnai Miklós Bánffy Miklós-díjas bölcsész a trianoni diktátum előzményeiről és következményeiről is szólt, mely a magyarság sorsát tragikusan megpecsételte, és több ezer évre kell visszatekintenünk ahhoz, hogy az 1920. június 4-én történteket megértsük. E napon, a nem hivatalos delegációval történt aláírás nem békeszerződés volt, hanem a nagyhatalmak által előre kitervelt játék. Majd azt is kifejtette beszédében, miért kell ma, 2013-ban Trianonra emlékeznünk. Trianon a mai napig nagyon sok problémával van jelen a magyarság életében, a Kárpát-medencében. Többször is lett volna esély határrevíziót kérni, de ez nem történt meg. Jövőnk csak úgy lehet, ha megerősítjük átörökítő képességünket, és öszszefogunk a saját kultúránk mentén. A2010-ben alapított Magyar Műveltség- dí... |
