Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.56 MB
2020-12-21 16:23:16
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
426
804
Rövid leírás | Teljes leírás (586.68 KB)

Kanizsa 2014. 016-020. szám május

Cím: Kanizsa
Alcím: Dél-Zalai Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

Kövessen minket
okostelefonján is!
XXVI. évfolyam 16. szám
LOKÁLPATRIÓTA HETILAP 2014. május 1. Kanizsa
A 2014. évi Város Napja alkalmából
idén is megrendezte ünnepi
közgyűlését városunk önkormányzata,
ahol Cseresnyés Péter
polgármester átadta Nagykanizsa
Megyei Jogú Város Közgyűlése
által adományozott kitüntetéseket.
A rendezvényre testvérvárosi
delegációk is érkeztek,
köztük Csáktornyáról, Kovásznáról,
Magyarkanizsáról, Ptujból
és Togliattiból.
A Medgyaszay Házban elsőként
Vugrinecz Alex szavalt, majd
Scháb Bereniké előadását követően
Cseresnyés Péter nyitotta meg a
rendezvényt.
– Engedjék meg, hogy e kivételesnek
és különlegesnek tűnő Város
Napi ünnepi közgyűlésen a hagyományos
köszöntőktől eltérően
– amelyek általában a közelmúltat,
az elmúlt évet értékelik –, ezúttal
kissé eltérjek. Eltérjek, mivel kerek,
jubileumi Város Napját ünneplünk.
Huszadik alkalommal állunk
meg egy pillanatra, hogy jelenünk
megértése érdekében, és közös
jövőnk megalapítása és megújítása
okán megismerjük és emlékezzünk
városunk, Nagykanizsa
múltjára – kezdte beszédét a polgármester.
Kiemelte, büszkén tehetjük
ezt, hiszen 1245 óta, amikor
először említik közös otthonunk
nevét, mindig, minden esetben kimondhattuk,
hogy biztos alapokkal,
gazdag és változatos történelemmel
és hagyománnyal rendelkeztünk,
és rendelkezünk.
– A mi lehetőségünk, és a mi közös
felelősségünk. Közel 770 éve.
Amivel élni lehet és egyben kötelességünk
is élni vele. Ezért gondoltam
úgy, hogy eltérek az eddig megszokottaktól,
és tágabb keretbe helyezem
azt a munkát, mely az elmúlt
időszak feladatait jelentette mindannyiunk
számára. „Mélységes
mély a múltnak kútja. Ne mondjuk
inkább feneketlennek?” Thomas
Mann nagyregénye, a József és testvérei
kezdődik e híres sorral. Egy
olyan sorral, amely azt a legizgalmasabb
kérdést firtatja máig aktuálisan,
amely az emberiség történetének
kezdetével, az emberré válás folyamatának
gyökérzetével áll kapcsolatban.
Amely talán a legnagyobb
titok mindannyiunk számára.
Alig tudunk arról bármilyen konkrét
ténnyel és ismerettel előállni, mégis
állandóan kutatjuk, azt a pontját keressük,
amely mégis egyfajta eredetként
a kezdeteket jelentheti –
hangsúlyozta a város első embere.
Ahogy elmondta, ezt tesszük
egy település esetében is. Városunk
első említése is egy ilyen eredet,
egy ilyen kezdet. Tudjuk,
hogy 1245-ben rögzült írásban Kanizsa
neve, amelyik a mai ünnepünk
alapját is jelenti. Ennek ellenére
biztosak vagyunk abban is,
hogy e kezdetet, ezen eredetet már
azt megelőzően egy közös munka,
és egy olyan közös akarat hozta
létre, amely már akkor hitt településünk
elődje, elődjei jövőjében.
Hangsúlyozta, hittek, és tettek a
mindennapjaikért e területen élő
elődeink, és ezzel lehetőséget adtak
az utókornak, – így most a mai
–, akkor még az általuk vallott
egyszeri távoli jövőnek is, hogy az
ő munkájukat és hitüket, mi, az
utókor nagyra becsüljük, és ünnepi
emlékezetünkbe véssük.
(folytatás a 2. oldalon)
Jubilált a Város Napja
(folytatás az 1. oldalról)
– Igen, ezt tesszük a mai ünnepi
napon is, immáron húszadik alkalommal.

Insert failed. Could not insert session data.