* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 12.01 MB | |
| 2020-12-22 09:46:55 | |
 | |||||||
Nyilvános  322 | 618 | Rövid leírás | Teljes leírás (529.9 KB) | Kanizsa 2016. 008-012. szám március Cím: Kanizsa Alcím: Lokálpatrióta Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Tovább kell erősíteni a magyar és horvát kapcsolatot Dr. Gordan Grlic Radman Horvátország budapesti nagykövete látogatott városunkba, akit Dénes Sándor polgármester, valamint Tóth Nándor és Karádi Ferenc alpolgármesterek fogadtak. Tudósításunkat lapunk 6. oldalán olvashatják. v_y Kan izsa LOKALPATRIOTA HETILAP XXVIII. évfolyam 8. szám 2016. március 3. Ismerjük módszereiket Városi megemlékezés a kommunizmus áldozatairól „Miért engedte meg Isten, hogy éppen ti tapasztaljátok meg a kommunizmust? Meg is válaszolta: Itt, Nyugaton, azért kímélt meg minket tőle, mert nem tudtuk volna kiállni a próbát. Ti azonban képesek vagytok rá." - II. János Pál pápa hajdani kollégiumi társát idézte beszédében Cseresnyés Péter államtitkár, az Emlékezet és azonosság c. kötetből, párhuzamot vonva egy holland újság által leírt mai helyzettel: Európa lelke Kelet-Európában van. Megrendülve hallgatta a zsúfolásig telt könyvtári előadó a bevezetőül elhangzó műsort: Lénárd Ödön, a 18 és félévi börtönből 1977-ben szabadult piarista atya versét Kósa Dániel szavalta. Az Illés Lajos által megzenésített Aprily-verset - S mikor völgyünkre tört az áradat/ s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,/ egyetlenegy kőszikla meg-maradt,/ egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten. - Molnár Péterék énekelték. Ezután városunk polgármestere, Dénes Sándor szólt a jelenlévőkhöz, leszögezve: - Mi, emberek vagyunk az egyetlenek, akik fát ültetnek, hogy gyermekeink annak gyümölcsét ehessék, hogy árnyékában megpihenjenek. Ha egy hatalom ezt az emberi tartalmat és vágyat kívánja eltörölni a pusztítás eszközeivel, ha kitépi e fa gyökereit, akkor elvész minden, amely minket, embereket nemessé és értékessé tehet a történelem sodrásában. A kommunizmus megbocsáthatatlan bűne nem pusztán abban áll, hogy értékes, gondolkodó, cselekvő és érző embereket küldött halálba vagy a börtönök és idegen földek fogságába, hanem abban, hogy a felejtés fátylát kívánta e tettére és annak motivációjára borítani. A felejtéssel mindaz elpusztul, ami ezen embertársaink halhatatlan lelkében ott élt, és küzdött önmaga, magyarságunk és az élet értelmének és értékeinek megtalálásáért. Majd így folytatta: -De, mi magyarok, legyőztük az aljasságot és a felejtés ürességét, és az emlékezés fáját újra elültettük, hogy lányaink és fiaink büszkék lehessenek mindazon kezekre, akik ápolták és gondozták annak ágait. Cseresnyés Péter államtitkár, Nagykanizsa és a térség országgyűlési képviselője lépett ezután a mikrofonhoz: Elnök asszony, polgármester úr! Hölgyeim és Uraim! Kedves fiatalok! „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete." - kezdődik Marx 1848-ban írott Kommunista Kiáltványa. 1990-ben sokan azt hittük, végleg befellegzett neki. És mit látunk pár napja egy tüntetésen? Valaki ezzel a táblával sétált: Ki a papokkal az iskolából. Mintha csak az ötvenes-hatvanas évek tértek volna vissza. Hamar kimutatták foguk fehérét, s jó ez így. Alaptörvényünkben ezzel szemben három olyan kulcsfogalom van, amelyek együtt segítenek eligazodni, helyes jogszabályokat alkotni és helyes ítéleteket hozni. Ezek pedig a szabadság, felelősség és az emberi méltóság. Ha ez a három védendő érték békében él egymással, akkor fognak az egyének és a közösségek is békében élni. Az ember szabadságához és méltóságához is hozzátartozik, hogy hitét, vallását, identitását tiszteletben tartsák. 2010 tavaszán nyílt meg első alkalommal az Egyházüldözők és egyházüldözés a Kádár korszakban című kiállítás, mely, igazi vándorkiállításként éppen tegnap költözött át Kanizsáról Letenyére, három órája nyitottuk meg. Konferencia és tanulmánykötet is s... |
